Több mint egy hónapja nem írtam egy sort sem, ez nem helyes, tudom, de téma és időhiányban egyaránt szenvedtem. A mai hazaút azonban mindenképpen blogposztot érdemel. A történetből sokat lehet tanulni
- a prágaiak viselkedéséről
- és a szövettel borított szivacsos ülések hasznáról tömegközlekedési eszközökön.
Nos tehát, a Vencel téren felszálltam a 14-es villamosra, hogy az elszállítson engem az Andělig. Viszonylag sok szabad hely volt, így leültem hátul. Ekkor még nem sejtettem, hogy békaemberekkel fogok találkozni...izé, szóval azt, hogy a villamos első felében valaki korábban úgy gondolta, hogy az ülés egy nyilvános illemhely, és ennek megfelelően kisdolga elvégzésére használta. A dologra úgy lettem csak figyelmes, hogy egy nő elég hirtelen ugrott fel az ülésről, és a hátsó fertályán egy elég nagy és gyanús folt volt. Ekkor megláttam, hogy az ülés alatt is hatalmas tócsa van, ami szétterjedni kezdett a villamos egész területén szép lassan. A nő a következő megállónál leszállt, és inkább megvárta a következő villamost, de felszállt helyette egy pacák, aki habozás nélkül levetette magát az ülésre. Ez nem meglepő, mert a prágaiak 90%-a igen súlyos ÜKSZ-ben(*1*) szenved. Majd ugyanaz a riadt felugrás és elázott nadrág. Ő nem szállt le. A körülötte ülő és álló utasok persze semmit nem csináltak, hagyták, hogy mindenki leüljön stb., nyilván: ez nem az ő problémájuk. Na, a következő megállónál felszálló fickóhoz végül én rohantam oda, és szóltam, hogy jobban teszi, hogy ha nem ül le...mindezt egy tömör "ne!" felkiáltással, és a padlóra mutogatással jeleztem - gyorsan megértette, hogy mi az ábra. Hálásnak mondjuk egy cseppet sem tűnt. Na, ekkor ragadtam tollat és papírt, és szépen felírtam, hogy "NE üljenek erre a székre". Az egyszerűség és az érthetőség kedvéért angolul írtam, bízván abban, hogy még egy angolul nem beszélő is megérti a HATALMAS betűkkel írt és aláhúzott NOT szót. Na, a papírt szépen leraktam az ülésre. Utasok továbbra is faarccal ültek, ők nem tudnak semmit, nem látnak semmit..."Nic nevidím, nic neslyším, nic nemluvím". Leszálltam az Andělnél, de megálltam megfigyelni a folytatást, mert viszonylag sok felszálló volt. Egy srác ment az üléshez, ránézett a papírra, úgy döntött, hogy nem érdekes, úgyhogy egy hanyag mozdulattal lesöpörte a földre, majd leült. Pár másodperc múlva felugrott, ázott gatya stb. A mellette eddig álldogáló nő csak erre várt, azonnal levetette magát a székre (hozzáteszem, hogy volt még több szabad hely, is, de ez volt a legközelebb az ajtóhoz...), de ő már ott is maradt, mert rajta volt még egy vastagnak tűnő kabát is, gondolom azon át tovább tartott eláztatnia magát teljesen.
Ez az egész helyzet, kezdve a totál közönyös utastársaktól a mindenáron leülni akaró emberekig, nekem teljesen az Örkény egypercesek világát idézte, remélem ezt valamennyire sikerült itt most átadnom...
(*1*) ÜKSZ: Ülőhelykeresési Szindróma. A prágai lakosság nagy részének kortól, nemtől, valamint a megtenni kívánt távolságtól teljesen függetlenül fixa ideája, hogy a tömegközlekedési eszközökön ülni KELL, mégpedig bármi áron. Tehát a huszonéves fiatalok is habozás nélkül beszuszakolják magukat egy belső ülésre, átvergődve a három teli szatyrát is magával cipelő mellette ülőn, mondjuk két megálló kedvéért, hogy aztán a megállóhoz érve csak az ajtó kinyitása után kezdjen el cihelődni, és szép komótosan az ajtóhoz ballagni. Biztos vagyok benne, hogy a prágaiak jelentős része fennmaradna a BKV járatain az első néhány alkalommal...
Ugyanennek a szindrómának a következménye, hogy amikor sokan várjuk a buszt, akkor komoly harcok indulnak meg azért, hogy mielőbb sikerüljön felszállni a buszra, nehogy elfogyjon a hely!!! Speciel én is igyekszem előre kerülni, de csak azért, hogy normális állóhelyet tudjak szerezni, mert ezeken a buszokon a rengeteg ülés miatt abból nem sok jut a népnek, és a kényszerből állva maradók természetesen a szűk folyosókon és az ajtóknál csoportosulva később már nem teszik lehetővé,hogy az ember a középső peronon, a babakocsik helyén, viszonylag kényelmesen utazhasson, hanem inkább összetömörülnek hatan egy négyzetméteren...
