Hétfőn fura volt úgy felkelni, hogy Öcsi nincs ott, nem kell lemennünk sétálni, nem kell sietni stb. Az nem esett rosszul, hogy nem kell sétálni 1,5 órát, de Öcsi jelenlétét erősen hiányoltam. Mindenesetre így kényelmesen elkészülve is beértem fél 10-re dolgozni, és 5-ig nem is volt mit csinálnom. Elmentem hát új, skót kollégámmal együtt felkeresni néhány bankot, hogy tudjunk bankszámlát választani. Nem volt egyszerű, de végül találtunk egy bankot, ami ugyan lassú, körülményes és bürokratikus, de normális áron kínálnak számlacsomagot. Már csak egy időpont kell, amikor meg is nyithatom a számlát, ezzel kapcsolatban írtam a megfelelő személynek egy e-mailt, amire nem válaszolt. A Česka Spořitelnából viszont gyakorlatilag kidobott minket egy nő, amikor meg mertem kérdezni, hogy tud-e angolul vagy esetleg valaki más a bankfiókban...
Este 5-kor végül befutottak az amerikaiak, és kaptam munkát! Először ellenőrizni kellett egy már megírt eljárást, hogy jó-e. Az eljárás igen rövid és primitív volt, így aztán ez még úgy sem tartott sokáig, hogy az amerikai srác soronként magyarázta el az egészet...
Ez után kaptam saját feladatot, hogy én is írjak egy hasonlót, ami 1 100 000 boldog felhasználót fog valami ostoba hírlevéllel megörvendeztetni. Legalább 15 percet dolgoztam vele keményen, de ebből 10 perc csak arra ment el, hogy ellenőrizzem, hogy tényleg jó lett-e. Az volt. Hát ez volt első munkám, és most ismét várom, hogy bemenjenek az irodába, hogy munkákat adhassanak nekem.