Mostanában kezdtem el olvasgatni a címben említett könyvet Csányi Vilmostól. Egyelőre csak összevissza ugráltam benne, nem olvastam végig (ami késik, az nem múlik), de igen érdekes olvasmánynak tűnik. Mondhatnám, hogy kutyákkal foglalkozó könyvek közül az általam látottak közül az eddigi legjobb. Igaz, hogy nem arról szól, hogy hogyan neveljük a kutyát, hogy lesz szófogadó stb., hanem arról, hogy az ebek hogyan gondolkodnak. És ami az igazán érdekes benne, az az eredmény, ami azt mutatja, hogy igen emberi módon. Tehát az, amit a kutyatulajdonosok többsége tapasztal a kutyájánál, az valóban nem csak "beleképzelés" meg elfogultság, hanem tudományosan igazolható sok esetben az ebek igen intelligens viselkedése. Nagyon érdekes az is, hogy mennyire sokat alakított az ember a kutyán, és a kutya viselkedésén. Amikor Öcsi hozzám került, Vétóéktól megkaptam Jan Fennel "Kutyapszichológia" c. könyvét. A könyv fő motívuma az volt, hogy mivel a kutya a farkasoktól származik, ezért minden visszavezethető a hierarchiára, hiszen a farkasoknál is a farkasok az alfa hímre és az alfa nőstényre hallgatnak - ők irányítják a falkát. Az író ebből levezettte, hogy a kutya viselkedése elsősorban attól függ, hogy elfogadja-e gazdáit falkazvezérnek, és a következtetés nagyjából az volt, hogy ha ez egyértelmű számára, akkor minden viselkedési probléma megoldódik, és minden "viselkedési zavar" egyfajta lázadás v. a vezérség kifejezése a kutya részéről. Állandó példa volt a könyvben, hogy ha a kutya felugrál, akkor azzal azt fejezi ki, hogy ő a falkavezér. Na, aki látott vizslát, az tudja, hogy náluk ez végképp nem igaz. No mindegy, a lényeg az, hogy Öcsi pl. nagyjából tudja, hol a helye a ranglétrán, de azt is pontosan tudja, hogy meddig mehet el, hiszen sokszor túl engedékeny vagyok vele (talán). Csányi könyvéből viszont kiderül, hogy azért a kutyáknál ez az alfa-hímes szigorú hierarchiás dolgok már messze nem olyan fontosak, mint a farkasoknál. Innen következik, hogy a szabályszegés nem feltétlenül a hierarchia el nem ismerését vagy félreértését jelenti. A kutyák egy csomó dologban az emberi igényekhez alkalmazkodtak az évezredek folyamán. A könyv igen sok példán keresztül mutatja be, hogy a kutyák milyen összetett gondolkodásra és így bonyolult feladatok megoldására képesek. Így tehát képesek ravasz trükköket kieszelni, hogy ne kelljen szót fogadni vagy tettetni a hülyét, illetve jó eséllyel hazudni is (bár a könyvben Csányi ez utóbbit még nem tekinti bizonyított ténynek). Nekem azért tetszik ez a könyv, mert megerősít abban, hogy egy kutyát családtagnak tekinteni nem egy abszurd hülyeség, valamint sokszor jobban értékelem ha Öcsi valamilyen feladatot jól megold (és jobban fogom a fejem, hogy néha milyen kis butus). Ha van érdeklődés, akkor később szívesen szemezgetek a benne leírt példákból - talán ezzel nem sértek még szerzői jogokat. :)