Rég volt szó Öcsi jóbarátjáról, Brascóról. A helyzet az, hogy az utóbbi időben nem is nagyon találkoztunk vele, és néhány találkánk során is általában félt Öcsitől, és mozdulni is alig mert (Öcsi egyszer-kétszer keményebben beszólt neki - valamiért Brascóval szemben előjön belőle a kötözködős nagyfiú, meg egy kaja miatt lebélyegezte a fülét is a fogaival, de semmi komoly...Öcsi mint terrorkutya...érdekes :) ), úgyhogy sem ők, sem mi nem erőltettük nagyon a találkozást. Múltkor viszont a buszra vártam a hegy aljában, amikor megláttam Terkát és Brascot. Beszélgettünk, és kérdeztem, hogy hogy vannak, minden rendben van-e. Hát nem...Jirka közölte Terkával, hogy ő szabadságra és függetlenségre vágyik, úgyhogy Terka pakoljon, és tűnjön el a lakásából. Január végéig kapott Terka haladékot, addig Jirka elköltözött - állítólag a szüleihez. Szóval Terka és Brasco hazaköltöznek Plsenbe, ami számomra igen szomorú, hiányozni fog az igen lökött eb. Csütörtökre még megbeszéltünk egy közös sétát a Klamovka parkban, amit Öcsi nagyon élvezett, Brasco viszont végigrettegte azt az egy órát. Úgyhogy Terka és Brasco szombaton elköltöztek. Hát ez van, Jirka érdekes figura, az biztos, szegény Terka egyáltalán nem számított ilyen fejleményekre, remélem ő is és Brasco is jól fogják majd viselni a dolgot.

Nos, akkor íme a korábban kirakott, majd leszedett bejegyzés. Ez pedig a 17-i hétvégéről szól, amikor is hazaugrottam, egyrészt, hogy pár dolgot hazavigyek, és hogy pár dolgot otthonról elhozzak. A legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás az út lebonyolítására a busz. Két társaság is indít napi két járatot Budapestre Prágából, az egyik a Student Agency, a másik a magyar Orangeways. Nagyjából egy időben indulnak, a jegy is ugyanannyiba kerül, viszont az Orangeways-nek kevesebb megállója van (nem megy be Brünnbe). Árban mindkettő kb. 9000 forint egy oda-vissza útra (az Orangeways kicsit olcsóbb), és hasonló szolgáltatásokat is kínálnak: új buszok, stewardess, filmvetítés, működő WC, ingyenes meleg italok, pénzért vásárolható üdítők és szendvicsek stb.

Ezen kívül persze létezik még Volánbusz is, de ott a retúr út 16000 forint körül van...A vonat szintén drága sajnos, pedig egyébként lényegesen kellemesebb, mint buszozni, szívesebben mennék vonattal. Kényelmesebb ülések (több lábtér), lehet járkálni a vonaton, és igen szép tájon megy át.

Szóval az Orangeways-t választottam, mégpedig azért, mert az ő honlapjukon meg lehet venni a buszjegyet online, bankkártyával. Szombat délután mentem haza, és a vasárnap délutáni busszal jöttem vissza. A busz egyébként teljesítette is az ígéreteket, tényleg új, meg csillivilli, meg minden (azt nem ígérték, hogy lábtér is lesz - úgyhogy az nem is volt), bőr ülések, tisztaság stb. Két sofőr plusz a stewardess vitte hát mind a 7 (talán 8?) utast hazafelé. Nem ez volt a cég legnyereségesebb útja, az biztos. Az út elején közölték, hogy ha lehet, a wc-t ne használjuk, csak végszükség esetén, lehetőleg használjuk a megállóhelyeKen levőket. A busz elvileg csak egyszer állt meg Pozsonyban. Mondom jó, kivárom...Amikor megérkeztünk Pozsonyba, megkérdeztem, hogy akkor van-e idő elmenni a mosdóba (amiről fogalmam sem volt, hogy merre van), mondták, hogy HÁÁÁT, ha nagyon sietek, mert csak 5 percre állunk meg, úgyhogy ha megyek, akkor nagyon siessek ám... Szóval a megállóhelyeken használjuk a mosdót, de arra nem kapunk időt...ravaszok! :) Amikor elindultunk Pozsonyból, akkor mondták be a jó hírt: a bécsi járat lerobbant, ezért mi fogjuk hazafuvarozni a bécsi utasokat is. Mindenki igen boldog volt, de hát egyrészt csak plusz 1,5 óra, másrészt remek empatikus érzékkel elképzeltük, hogy a bécsi utasok milyen rettentő boldogok lehetnek, úgyhogy viszonylag nyugodtan és vidáman fogadta a nép a hírt. El is mentünk Bécsbe, beugrottunk a reptérre, aztán a városba valami buszállomásra, és már indultunk is haza. Így legalább voltunk vagy 15en a buszon. A kis kitérő miatt este fél 12-re érkeztünk meg 10 óra helyett. Még pont elcsíptem az utolsó, kocsiszínbe menő 1-es villamost (már nem volt a menetrenden), és így egy 9-es buszt is elértem. Egész egyszerűen hazajutottam. A másnapi visszaút még eseménytelenebb volt, nem volt kerülő, mentünk egyenesen, bár ezúttal bementünk Győrbe is néhány utasért. Mindenesetre az utazás ezen módja, bár nem a legkényelmesebb, de igen olcsó, és aránylag gyors is (6-7 óra a menetidő). Az utak során végig volt filmvetítés, az első úton egész jók voltak, hazafelé már kevésbé. Azt hiszem, hogy ez nagyjából a stewardess ízlésén múlik. Ja, az Orangeways előnye a Student Agencyvel szemben, hogy a filmek magyarul mennek, angol felirattal, míg az utóbbinál csehül mennek szintén angol felirattal.
Az érdeklődők kedvéért elmondom, hogy az Orangeways buszai VDL Bova Magiq (valszeg 148-460 Magnum) típusúak, majdnem 15 méter hosszúak, és persze a lehető legtöbb (61) ülést bepréselő verziójúak...van belőle 57 és 50 személyes is, ott nyilván lábtér is akad már. :) További technikai adatok itt.

Nos, ennyit mára a közlekedés és közlekedéstechnika csodálatos világából.

Elnézést kérek az ismét hosszúra nyúlt szünetért, de megfázás és minden egyéb nyavaja mellett nem nagyon volt kedvem irogatni. Holnap viszont lesz új bejegyzés.
Előzetesen a tartalomból:
- Utazás az Orangeways-zel
- Csányi Vilmos könyve a kutyákról
- Brasco költözése
- És még számtalan izgalmasabbnál izgalmasabb téma...:)))

Nos, mivel az előző csoportba a végén már csak ketten jártunk (én és a már említett ukrán srác), megszűnt a csoportunk, és besoroltok az eggyel gyengébb szintű csoportba. Ide hárman járunk, egy cseh srác, egy cseh lány és én. Mások is vannak a névlistán, de őket még nem láttuk eddig. Az új tanárunk egy mexikói nő, és úgy tűnik, hogy egész jó órákat tart, legalábbis az eddigi két óra alapján úgy tűnik. Bár a két csoporttársam érezhetőbben gyengébben beszél angolul, mint az előző, de legalább személyiségük nem irritáló egyáltalán. :) A tanár az előzőnél szakmailag felkészültebb, és minden alkalomra tud olyan anyagot hozni, ami mindnyájan tudunk tanulni. Úgyhogy remélem, hosszú távon így tényleg tudom fejleszteni az angoltudásomat némiképp...

Az itt töltött idő alatt összesen két alkalommal találkoztam ellenőrrel. Az ellenőrök itt egyedül járnak, és igen ritkán fut velük össze az ember. Első alkalommal a villamoson jött az ellenőr. A kocsiban csak egy ifjú leányzónál nem volt jegy, aki ezt az információt a barátnőjével közösen harsány röhögések között osztotta meg az ellenőrrel. Ő viszont jól kezelte a helyzetet, elcsevegtek meg ilyesmi, aztán a köv. megállónál mindhárman leszálltak, és mentek tovább. Se pótdíjazás, se büntetés, se semmi. Most meg pár napja a buszon jött újra az ellenőr, most is csak egy utasnak nem volt érvényes jegye/bérlete, de mindenféle időhúzás helyett rögtön elmagyarázta a helyzetet, és hosszasan beszélgetett az ellenőrrel. A fickó odaadta a személyijét, az ellenőr megnézte, visszaadta, aztán úgy tűnik, hogy meggyőzte a magyarázkodás (speciel engem is meggyőzött volna, nem úgy tűnt, mint aki rendszeresen lógni szokott), mert nem büntette meg. Ők is beszélgettek még 2 megállón keresztül, és velem együtt szálltak le, majd mentek tovább a szélrózsa minden irányába.
A tapasztalatot ebből levontam, bár lehet, hogy korai: az egyik, hogy itt az emberek nem a büntetéstől való félelemből vesznek jegyet/bérletet. Ja, és igen gyakran látom, hogy az emberek kezelik a jegyüket, tehát sokan nem rendszeres, bérletes utasok, de ők is lyukasztanak. Igaz, hogy jegyautomata is rengeteg van (bár csak aprót fogad el sajnos), lehet venni jegyet SMS-ben, és a buszvezetőnél is.
A másik meg, hogy az itteni közlekedési vállalat nem úgy áll az utasokhoz, mint a BKV-sok komoly százaléka ("majd rendesen csináljuk a dolgunkat, ha a 'kedves utasok' végre vesznek jegyet" stb. - elég megnézni a BKV figyelőt, és ott szemezgetni a kommentek között), szóval valahogy inkább emlékeztet szolgáltatásra, nem arra hívják fel az emberek figyelmét, hogy milyen jót tesznek velük, és örüljenek, hogy van busz egyáltalán...
Az ellenőrt is egyedül el merik küldeni dolgozni, és neki sem életcélja, hogy rongyosra büntessen mindenkit - mondjuk nekem otthon sincs sok rossz tapasztalatom velük, de a fenti címen levő blogon sok a vidám történet azért.
Ami még érdekes, hogy az emberek többsége borzasztóan felháborodottan néz, ha le akarok szállni. Hiába kérek elnézést, szólok előre, nincs mentség, botrányos, hogy el akarok jutni az ajtóhoz. Megkérdeztem a cseh tanáromat, hogy én rontok-e el valamit, de azt mondta, hogy nem, nincs mit tenni, ha zargatom őket, miközben ők ott állnak, akkor dühösek lesznek mindenképp...

Nos, a karácsonyi és újévi szünet gyorsan eltelt, jó volt egy kicsit újra otthon lenni, Öcsi élvezte az esti sétákat Vétóval és a 8 (most már 7) órás turnussal, én nemkülönben. Voltak családi ebédek/vacsorák stb. 2 éjszakát Zalalövőn töltöttünk a Vízimalom panzióban, ami igen kellemes hely, de sajnos lejárt a bérleti szerződésük a tulajjal, így jelen formájában megszűnt elvileg az év végén. Itt Öcsi örült a sok vendégnek, a tulajdonosok - kutyákkal barátságtalan - lányvizslájának (párszor szerette volna Öcsi orrát leharapni, de nem jött össze), annak, hogy találkozhattunk a barátainkkal stb, és élvezte a sétákat a -10 - -15 fokban. Aztán január első hétvégéjén már jöttünk is vissza, és hétfő óta ismét munka stb. Ismeretségi körömben Öcsi volt az egyetlen, aki az ünnepek alatt inkább fogyott, mint hízott, de most már egy picit visszaszedett a súlyából.  Nem mondhatni, hogy nagyevő lenne, bár ha az emberek vacsorájáról van szó, akkor természetesen egész más a helyzet, abból bármennyit vállal...

Nos, megkésve bár, de mindenkinek boldog új évet. Vasárnap hajnalban sikeresen visszatértünk Prágába, most már a munkahelyemen ülök. Rövid összefoglaló az elmúlt két hétről később.

Nos, mivel ma van a 3 hónapos próbaidőm értékelése a főnökömmel, ezért úgy gondoltam, hogy itt le is lehet zárni a bejegyzéseket erre az évre. Remek alkalom ez arra, hogy megosszam veletek ennek a 3 hónapnak a rövid tanulságait Prágával kapcsolatban. Mi az, ami olyan, mint otthon? Mi jobb? Mi rosszabb? Ez az idő persze nem volt elegendő ahhoz, hogy átfogó képet kapjak, de íme a fő tanulságok:
1. Prága kutyabarát hely. Beengedik az ebeket az éttermek többségébe, láttam kutyát bevásárolóközpontban, az éttermek egy részében direkt van tál a kutyák vizének stb.
Viszont a PKV-ra nincs kutyabérlet, mindig teljes áru jegyet kell venni az ebnek, ha nem kosárban/táskában utazik. És persze szájkosár is kell rá, ami ugye jó azok megnyugtatására, akik esetleg kicsit tartanak az ebektől, de a gazdák többsége el tudja dönteni, hogy szükséges-e vagy sem. Öcsi pl. semmilyen körülmények között nem harapna meg valakit egy buszon v. villamoson. De hát nem is nagyon utazgatunk ezekkel, mert kicsit drága lenne.
2. A bürokrácia legalább olyan brutális mint nálunk, de lehet, hogy egy kicsit azért rosszabb is itt. Minden sokáig tart, körülményes, sok aláírást igényel, és feleslegesen elbonyolított.
3. Az autósok figyelmesebbek és udvariasabbak a magyar átlagnál, de itt is akad barom bőven. Itt is jellemző, hogy a bunkók általában drága autókkal járnak (jellemzően Audi, BMW mint otthon), viszont a pestihez képest sokkal több a drága autóval furikázó, de mégis kultúráltan közlekedni képes egyed.
4. Az emberek kedvessége. Általam megkérdezett külföldiek általában kedvesebbnek tartják a szlovákokat és a magyarokat, mint a cseheket úgy általánosságban. Én két tendenciát figyeltem meg eddig: az egyik, hogy a belvárosi éttermekben tényleg nagyon mísz/bumfordi/türelmetlen/bunkó a kiszolgálás, de ez magyarázható a forgalommal. A külvárosi kocsmák/kajáldák többségében viszont igen kedvesek, lényegesen vendégszeretőbbek, mint a magyar átlag. A másik megfigyelés az annyi, hogy az idősebbek egy része itt lényegesen udvariatlanabb, erőszakosabb és bunkóbb, mint otthon, és mint az itteni fiatalabb generációk. Ahogy néztem, az idősek egy része mindig gonoszan és komoran néz mindenkire, megjegyzéseket tesznek, a másik részük meg általában vidám és kedves mindenkivel. Az utcákon, boltokban is vegyes a kép. Van, aki kedves, van, aki nem, nagyjából olyan, mint otthon. Kicsit talán pozitívabb. És az utcán sem annyira gyászos a hangulat, mint otthon talán.
5. Ezt korábban is tudtam, de tényleg elképesztő: itt mindig rengeteg a turista. Jó, a november viszonylag nyugis volt, de december eleje óta teljesen tele van a Vencel tér.
Amióta az ásatásokon kívül (évek óta építgetnek valami csöveket a tér alatt) a karácsonyi vásár is elkezdődött, azóta nem könnyű a közlekedés itt.
6. A karácsonyi őrület olyan, mint otthon. Annak ellenére, hogy érzésre sokkal több a bevásárlóközpont és a hipermarket, de még darabra nem számoltam össze. Mindenesetre minden sarkon beleakad az ember hol az egyikbe, hol a másikba.
7. Az élelmiszerek talán egy picit olcsóbbak, mint otthon. A húsok, üdítők, egyebek nem, de a sajtok, vaj, liszt, olaj pl. lényegesen.

Ha ekkora az olvasottság, és a kommentáradat, akkor hiába is írok, de azért megpróbálom még: kifogytam az aktuális témákból, ha bárki kíváncsi valamire Csehországról, Prágáról, az ebről, a munkahelyről stb., akkor tessék kérdéseket feltenni a kommentekben. Ellenkező esetben téma hiányában kénytelen leszek lehúzni a rolót ideiglenesen...

Nos, az óriási kommentáradatot remélem nem fogja megtörni, hogy rövidesen ismét csak belépett felhasználóként lehet majd kommentet írni. Ezúttal nem én állítom vissza a beállítást ilyenre, hanem a blog.hu-nál történik a változás. Erről többet itt olvashattok.